X. Fejezet

Hahhóó :) sikerült a tabletemre wifit fogni, így egy kis szünetembe tudtam felszenvedni egy részt :) viszont tuti h nem tudok többet fekrakni, mivel egy kávéházból ügyködtem xd (mindent értetek drágáim <३) komikat feliratkozást szivesen gogadom továbbra is :) jó olvasást


 A fiú lassan csókolta a lányt, aki lehunyta a szemeit. Furcsa érzés kerítette hatalmába. Úgy érezte, hogy a tengeren hánykolódik, és magába nyelnék a hullámok, ha a fiú nem lenne vele.
- Gloria . . .- szólalt meg elfojtott hangon, mire a lány egy kábult pillantást vetett rá. - Csókolj vissza! - utasította lágyan, mire megrázta a fejét.
- Én . . . ne-nem tudok . . . nem tudok csókolózni. - nyelt egyet, és orcáira ismét rózsák ültek ki. A helyzetét még mindig csak tetézte, hogy a fiú karjaiban ül tulajdonképpen, és lábai között áll, túlságosan közel a legintimebb testrészéhez.
 A göndör csak elmosolyodott lágyan. Szemei hasonlítottak egy mezőre, melyen a füvet lágyan ringatta a szél a napfény simogatása alatt.  Egyik kezét felemelte, majd a lány arcára simította. Sokkal finomabban bánt vele, mint eddig.
- Csak csináld amit én. - jelentette ki a fiú , majd az eddig tapasztalt durva közeledések helyett lágyan kezdte cirógatni a lány ajkait hüvelykujjával, majd fejét oldalra hajtotta, hogy újra csókot lophasson.
 Először óvatosan szívta be az alsó ajkát, majd nyelvéve megnyomta, hogy elnyíljon, és bejutása lehessen a lány szájába. Harry ízét fenségesnek találta a lány. Valamiért édeset érzett , és mikor bátortalanul válaszolt a fiú finom mozgására, egyre jobbnak találta. Mindig is azt hitte, hogy a nyelves csók undorító, és veszélyes is lehet, de ezt meglepően jónak találta. A lassú keringő nyelveik között olyan volt, mintha egy álomba csöppent volna. A gyomrában keletkezett csomó feloszlott, és helyét  kellemes melegség vette át. Minden érzékszerve felerősödött, a látását kivéve, bár nem volt rá szüksége. Lehunyta szemeit, és minden amire vágyott, hogy ez a pillanat ne érjen véget. Érezte, ahogy a korlátjai dőlnek le sorban, ahogy a gondolatai valami más irányba terelődnek, és teljesen megfeledkezett az anyjáról, és a rá váró veszedelemről, ugyanis amint hazaér , az maga lesz a pokol.  Egy pillanatra elhitte, hogy nem az iskola legnagyobb fenegyereke lopta el az első csókjait, hanem egy igazi úriember, akit az édesanyja képzelt hozzá. De ez a kép amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment is, ahogy a fiú tenyere arcáról, egyenesen a fenekére tévedt, és erősen magához préselte a legérzékenyebb területén.
- Mit csinálsz?! -sikított fel az új érzésre. Először nem tudta hova tenni azt, ami történt vele, de amint rájött, hogy egy keményedő dudor nyomódik neki, azonnal szertefoszlott az a köd, amibe belevonta a fiú.
- Nem nyilvánvaló? - vágta rá a fiú, majd tekintetét egyenesen a lány jégszínű szemébe vájta. A ringatózó mező eltűnt, és szemei mély, fekete gyémánttá változtak, ahogy pupillái kitágultak, és tüzet ontottak magukból. Olyan tüzet, amivel nem égetheti meg magát a lány. A fiú egy gyors mozdulattal lépett el a faltól, majd az ágyhoz vitte, és mit sem törődve azzal, hogy a lány mennyire törékeny, az ágyra dobta, majd fölé mászott.
- NE! - kiáltott, majd rémület vette a meleg közeg helyét át belsőjében. A fiú meg sem hallva közeledett a lány nyakához ismét, és azt pillangópuszikkal fedte be. A póló anyagát félrehúzva fedett fel több területet. - H-Harry . . . - sóhajtotta a lány, ahogy vegyes érzelmek kavarogtak benne.
 Agyát ellepték a gondolatok.
 Itt fekszik Harry Styles alatt, egy vékony póló és egy alsónemű választja el a teljes meztelenségtől, és a fiú úgy közeledik felé, mint ahogy soha senki eddig. Megcsókolta, nem is egyszer, és most is itt van és teszi . . . ezt. Pontosan nem tudja mit, csak annyit érez hogy . . . jó. Gyomrában az izmok ellazulnak és megfeszülnek, ahogy a fiú egyre merészebb, és tenyerével már nem csak támasztja magát, hanem a fekete anyag szegélyéhez nyúlt, és a lány fehérneművel fedett csípőjére helyezi kezét. Majd nagyon lassan egyre feljebb csúszik, szinte észrevehetetlenül.
- Harry! - nyöszörögte, ahogy a fiú egyszer csak az anyagon keresztül adott csókot mellére, majd lábát szétterpesztve húzta közelebb. - Hagyd abba, kérlek. - nyöszörögte, az édes érintések alatt.
- Nem! - jelentette ki, majd a pólót feltolta majdnem addig, hogy a lány melle kilátszott az anyag alól. Glory szeme kikerekedett, és kezével lejjebb rángatta az anyagot.
- Ne! Harold! Hagyj békén! Nem tudod mit teszel! - ült feljebb, ahogy a köd teljesen szétoszlott a rémülettől, és ahogy rádöbbent, mint is tett az imént vele a fiú.
- De igen! Pontosan tudom! És azt is, hogy te is élvezed ! - mosolyodott el ravaszul a fiú, majd törökülésbe ült a lánnyal pont szemben.- Minden nő erre vágyik! - mondta arrogánsan, szinte lenézően. Glory gyomra gombostű méretűre zsugorodott, majd hirtelen robbanni tudott volna.
- Nem! Egyáltalán nem! Nem élveztem, és nem tudod ! - rázta a fejét , majd folytatta. - Amit teszel az nem elfogadható! Úgy bánsz velem, mintha . . .  mintha . . . járnánk . . . - elfogyott a lendülete , de az is félbeszakította, hogy a fiú harsányan nevetett fel.
- Járni? Veled? Pfff! - csapkodta a térdeit, majd jelképesen egy könnycseppet törölt ki a szeme alól. - Veled sohasem!
 A Glory valamiért sértettséget érzett, és fájtak a szavai a fiúnak. Pedig ő is úgy gondolkodott a fiúról, ahogy ő a lányról.
- De olyan dolgokat nem tesznek normális emberek , amiket te most csináltál! Még csak beszélő viszonyban sem voltam veled ezidáig, míg jöttél egy idióta tervvel, amivel még mélységes bajba is keversz engem! - próbálta a keserűséget kizárva magából mondani szavait.
- Miért ne feküdhetnék le Veled ennyi után?Tudom a neved, és azt hogy biztosan nem egy transzi vagy. Enyi pont elég! - jelentette ki kifejezéstelenül a fiú, mire Gloryban minden megfagyott. Majd a vérébe töménytelen mennyiségű harag zúdult.
- Mert erkölcstelen ? Vagy mert nem randizunk! Ismételném önmagam, a NORMÁLIS emberek nem tesznek ilyet. - csattant fel a lány. A fiú csak nevetett. Úgy érezte magát , mint aki hülye, és elkövetett valamit, pedig ő csak azt mondta ami az igazság,és amit bele neveltek.
- Ez nagyon jó poén volt Baby! Na most pedig komolyan, miért ne? - nézett pimaszul a göndör, majd a fejét félre billentette és kíváncsian fürkészte a lányt.
- Mi jó poén? - kérdezte értetlenül Glory.
- Várj, nem vicceltél? - vágott komolyabb arckifejezést Harry, majd egy picit elgondolkodott. A lány megrázta a fejét, és továbbra sem értette, miért okoz ekkora fejtörést az a fiúnak, hogy szerinte a testiségek csak a kapcsolatokban léteznek igazából. - Szerinted csak azok huncutkodnak, akik járnak?
- Igen, de csak a komolyabb kapcsolatoknál. - bólogatott a lány mindentudóan, majd kicsit el is pirult, mert a téma zavarba ejtette.
- Oh ? És mi számít neked komolynak? - kérdezte a göndör, és combjaira könyökölve várta a választ. Látszólag tényleg érdekelte, és tekintete csillogott, ahogy mondta szavait. 
-Hát attól függ. Szerintem komoly kapcsolat számít már az is , ha már jegyben jár valaki. - ezen felkuncogott a zöldszemű, de nem érdekelve tovább mondta - De igazából szerintem a testiségekre csak a házasság után kerülhet sor.
- Hát ez marhaság! - csattant fel, de tekintetéből pajkosság sugárzott. - Ha nekem kell egy lány, megszerzem, és nem veszem el, vagy kérem meg a kezét, mielőtt az ágyamba cipelem. - jelentette ki, mire a szemét forgatta a lány.
- Jellemző! - mondta kis éllel a hangjában, majd agytekervényei közé kúszott, hogy Harry miért akart pont vele tenni olyan dolgokat.
- Mégis micsoda? - kérdezte a göndör, és látszott rajta, hogy meglepődött.
- Te is csak olyan vagy, mint a többi erkölcstelen ember. A legtöbb ember csak a testiségért van a másikkal, vagy mert nem akar egyedül lenni. A fiúk egy éjszakára haza visznek egy lányt, és a lány szívesen megy a fiúval azzal a tudattal, nem lesz semmi utána közöttük. Engem úgy neveltek, hogy csak komoly kapcsolatban engedjek, és tessék, te belerángatsz egy ilyenbe. Nem veled kellett volna lennie az első csókomnak se! - a lányból minden kikívánkozott. Még az is aminek nem kellett volna. Már 9. -től meg szerette volna mondani a fiúnak, hogy mit gondol róla, de ahogy látta Harry fájdalmasan csillogó szemeit, megbánta amiket mondott. Viszont az a megbántottság hamar elpárolgott róla, helyét pedig egy semleges arc vette át. Tudta a lány, hogy álarc mögött volt a fiú. Nyilvánvaló volt, hogy rejtegetett valamit.
- Szűz volt az ajkad is? - kicsit meglepetten mondta, és egy kaján vigyor terült el a következő másodpercben az arcán. - Szóval senki sem csókolt meg előttem? Még a pasijaid se? - a mosolyt el sem lehetett volna tüntetni, olyan széles volt.
- É-én . . . nem jártam senkivel sem . - a lány lesütött szemekkel közölte, a fiú legnagyobb meglepetésére.
- Nem volt még kapcsolatod? - szemei lepettek voltak, de nem volt bennük gúny vagy arrogancia. egyszerűen csak meglepte a tény. A lány fejet rázott. - Ezt nem hiszem el, hogy egy ilyen csajnak mint neked ne lett volna.Bár a ruháid ijesztőek . . . - kuncogott fel a végén.
  Glory szemei kikerekedtek, egyrészt a ruhájára tett kijelentés miatt, másrészt pedig amit Harry mondott. Miért olyan meglepő, hogy nem volt még senkivel sem együtt?
- Mi a baj a ruháimmal? - csattant fel, mire a fiú széles mosolyt villantott. Még a gyér fényben is úgy ragyogtak fogai, mint a gyöngyök.
- Hát, csak annyi, mintha a nagyanyád ruháit hordanád. - a szoba egyik sarkába nézett, ahol Glory meglátta, hogy a székre vannak terítve. Felcsillant a szeme és megkönnyebbült. De aztán Harryre nézett értetlenül.
- Nem! Ezek pont olyan ruhák, amik megfelelnek az iskola és a társadalom elvárásainak. Anyukám szerint felesleges és még rossz magaviseletre is vall az önmutogatás. - kis fintorba húzódott az arca a lánynak amint Amber repedtsarkú viseletei szemei elé vetültek. - Mint Amber.
 Harry a név hallatán kicsit megrázkódott. Glory jobban érezte magát, hogy nem csak ő gondolja nem épp szent életűnek a lányt.
- Az egy dolog, hogy Amber egy kurva, de attól még nem kéne ezt a csípőt ... - nyúlt a göndör a lány felé, aki bizalmatlanul hagyta, hogy megfogja a csípőjét - Vagy ezt ... - húzta felfelé ujjait oldala vonalán - De legjobban ezt! - ujjait mellcsontjára helyezte, majd a két domborulat között végighúzta. - Eltakarni.
  A lány pirulva fogta meg a fiú kezét, és vissza helyezte a göndörke ölébe.
- Ezek jól állnak, és nem mutatnak semmi olyat ami nem kirakatba való. - védte meg az álláspontját.
- De az, hogy nem akarsz ribancnak öltözni, még nem azt jelenti, hogy az úgy öltözködj mint egy vénlány és eltakard mindened. Fogadok, hogy az apád ingeit hordod és egy nagymama turiban beszerzett szoknyákat. A harisnya... azt meg inkább meg sem említem. - mondta a fiú kicsit gúnyosan. Glory szíve összeszorult, ahogy meghallotta azt a szót, hogy "apa" . Elkomorodott az arca, és az ölébe bámult. - Mi a baj? - kérdezte Harry, talán aggódva? A lány nem hallotta tisztán, de nem is hinné, hogy törődött volna vele a fiú.
- Az apám elhagyott minket mikor kicsit voltam. Lelépett egy sokkal fiatalabb nővel, mint az édesanyám. Soha többé nem láttam. - nyeltem egyet, és megtörölte szemeit. Észre sem vette mikor gördültek le a cseppek.
- Oh, sajnálom . . . - mondta a fiú, de a lány közbe vágott.
- Dehogy sajnálod. Téged nem érdekelnek mások érzelmei. Főleg nem aq sajnálat és a megbánás irántuk. Az köti le a figyelmed nagy részét, hogy meglegyen amit akarsz, hogy bajt keverj, az iskolát tönkretedd, és aztán elmenj részegre inni magad, hogy hazavihess egy egy éjszakás társat. Idehoztál engem, hátha a naiv Gloria Adams megadja magát, félredobja a szemüvegét, hogy aztán eldobhass, miután kihasználtál. De tudd meg, nem érdekelsz. Styles, éppen elég volt amit hallottam rólad, hogy ne akarjak bele folyni az ügyeidbe. Nem akarok egy kalandod lenni, nem akarok segíteni egy hülye aktát megszerezni. Csak szállj ki az életemből! - dühöngve ugrott fel, majd a ruháival a kezében megállt a szoba közepén. - És vigyél haza!
 Harry semmit sem szólt, csak odament a lányhoz és kitépte a kezéből a ruháit, és ledobta a földre. Majd lefogta és a szemébe nézett komolyan. A lány egy szempillantás alatt vált támadóból védekezőbe, majd nyelt egyet, ahogy a haragos zöld szempárba nézett.