Nos, hát ez az idő is eljött. Íme az új blogom Prológusa, mellyel egy újabb hosszadalmas utazásba szeretnélek csábítani titeket. Ez merőben más lesz, mint az előző (Kattints ide ha érdekel és még nem olvastad) . Majd meglátjátok, miért. Remélem ismét egy élvezetes kalandba vetitek magatokat eme történettel. Jó szórakozást a hosszú utazáshoz. Remélem ti is majd annyira élvezitek olvasni, mint ahogy én szeretem írni a történetet felétek.
Rakott szoknyáját igazgatta Glory Adams a tükör előtt. El sem hitte, hogy ezzel a nappal megkezdődött az utolsó éve itt, a St.Gilbert Gimáziumban.
A nyár utolsókat sóhajtott a szeptember eleji , egyre csak rövidülő napok végén. A lány szívét izgatottság töltötte el, annak ellenére, hogy tudja , neki nem lesz sétagalopp most sem a tanév. Sőt, már csak fokozottabb lehet az eddigieknél, hisz az idén dől el -az utolsó osztály elvégeztével - hogyan alakul élete .
Minden legbelső vágya, amit a egyetlen szülője hajthatatlanul elutasít, hogy egy művészeti egyetemre adja be a jelentkezését. Legnagyobb szenvedélye a rajzok bonyolult és kusza vonalaiban, az ecsetvonások színes kavalkádjában van rejtve. Azonban nagy titok övezi ezt mióta az asszony -ki felnevelte- eldöntötte, lányából sikeres jogász lesz, vagy orvos. Így rajzolási vágyát csak titokban, a padok alatt , vagy szünetekben élheti immár ki.
Megigazította tökéletesre lenyalt, kontyban végződő aranybarna haját, majd nagy sóhajjal siratta mélyen magába temetett álmait.
Egy gyors pillantás még a tükörbe, ellenőrizni az élre vasalt szürke blúzt, barna kissé bolyhos szoknyát, feljebb tolni a szemüveget és már is indul újra a gimnázium kopott padjai és vadállat módjára viselkedő diákjai felé.
Amint az ódon vaskaput, mely az intézmény elő udvarára vezet, az utca sarkon nyitva látta, akaratlanul is mosoly szökött az arcára. Minden évben ad egy esélyt az iskolának, hogy ez az év kellemesen, szenvedés és szürkeség nélkül fog eltelni. Amint viszont az épület régi stílusban épült folyosójára ért, és egyből egy tornazsák repült el feje mellett, a halvány görbület is lelohadt, a hűvös csípte ajkairól.
Felsóhajtott : - Hát újra kezdődik...
Össze foglaló a történethez ,meg minden egyéb tudnivalók :
Igazából mindenkinek, mire is számíthat ebben a történetben: Nos, nem olyan kis ciócó-micó lesz, mint az AV (fentebb van a linkje a blognak aki itt új :D ). Most viszont nem igen magára a durvaságára értem, hanem a nagyobb korosztály számára ajánlott tartalom mennyiségére. Amelyik könyv ihlette : A szürke 50 árnyalata . (de természetesen nem olyan lesz, Harry karaktere nem azonosul Chirstian I-Dont-Make-Love-I-Fuck-Hard Grey személyével. A fikció nem a könyvért hanem Harold Édes-De-Itt-Most-Nem-Lesz-Az-Ésmelleslegmindigkaos Stylesért rajong és a 1D-ért, csak épp nem egy nyálas cikk formájában, hanem egy, a valóságtól igen csak elrugaszkodott történettel.)
Nem tudom mennyi fejezetre számítsatok, az előző irományt 25 fejezetre terveztem, helyette lett... Jóval több. Ezt 50-re gondoltam ki, mert ez egy könnyebben írható, és nem olyan "nehéz alappal" bíró történet.(Persze ez képlékeny még, sőt egészen a végéig az, hisz nem tudhatom mi , hogy alakul majd, lehet ez is lesz majdnem kettőször annyi, lehet hogy fele se lesz az előzőnek, mert pocséknak érzem, és hamar lezárom) És ráadásul úgy terveztem a fejezeteket, hogy rövidebbek, jóval-jóval rövidebbek lesznek, és sűrűbben jönnek :D .
Egy gimnáziumi történésről meg azért könnyebb írni. Főleg hogy engem is egy ilyen közeg hatásai érnek nap mint nap. (persze nem a nyári szünetre értem xd ) Akármikor beleszőhetek egy velem is megtörtént cselekményt, egy zűrt, vagy egy fordulatot.Talán egy szerelmet is? Hmm ki tudja :333
Persze az hogy szerintem könnyebb, az nem jelenti azt hogy jobbat is lehet írni belőle. Szeretnék egyedit írni, nem olyan hétköznapit, de egy olyan témával indítani, ami már igen csak elcsépelt az olyan... "Mint még egy Harry fanfic" Na, ez az... És már is benne vagyok xd Ennek ellenére, szeretném, ha ez tényleg úgy mint az előző (ez nem saját vélemény :O ) , nem egy olyan sima románc lenne.
Remélem nem vállalkoztam számomra teljesíthetetlen feladatra. Nos, mi egymást mondhatnék még? Jó olvasást a további fejezetekhez <3
és egy utóirat : KOMMENTELJETEK, ÉS IRATKOZZATOK FEL, HA TETSZIK A TÖRTÉNET :D
Mindenféle, negatív, pozitív, építő kritikát elfogadok. A desingért pedig, ha valakinek túl puritán vagy egyszerű, attól bocsánatot kérek, de én azon az elven vagyok hogy "A csokoládét sem a csomagolás hanem az íze alapján választják." ;) (~ havi bölcsesség Alisontól xdd )De ha valaki felajánl egy jó kis fejlécet, azt persze nem utasítom vissza xd
Rakott szoknyáját igazgatta Glory Adams a tükör előtt. El sem hitte, hogy ezzel a nappal megkezdődött az utolsó éve itt, a St.Gilbert Gimáziumban.
A nyár utolsókat sóhajtott a szeptember eleji , egyre csak rövidülő napok végén. A lány szívét izgatottság töltötte el, annak ellenére, hogy tudja , neki nem lesz sétagalopp most sem a tanév. Sőt, már csak fokozottabb lehet az eddigieknél, hisz az idén dől el -az utolsó osztály elvégeztével - hogyan alakul élete .
Minden legbelső vágya, amit a egyetlen szülője hajthatatlanul elutasít, hogy egy művészeti egyetemre adja be a jelentkezését. Legnagyobb szenvedélye a rajzok bonyolult és kusza vonalaiban, az ecsetvonások színes kavalkádjában van rejtve. Azonban nagy titok övezi ezt mióta az asszony -ki felnevelte- eldöntötte, lányából sikeres jogász lesz, vagy orvos. Így rajzolási vágyát csak titokban, a padok alatt , vagy szünetekben élheti immár ki.
Megigazította tökéletesre lenyalt, kontyban végződő aranybarna haját, majd nagy sóhajjal siratta mélyen magába temetett álmait.
Egy gyors pillantás még a tükörbe, ellenőrizni az élre vasalt szürke blúzt, barna kissé bolyhos szoknyát, feljebb tolni a szemüveget és már is indul újra a gimnázium kopott padjai és vadállat módjára viselkedő diákjai felé.
Amint az ódon vaskaput, mely az intézmény elő udvarára vezet, az utca sarkon nyitva látta, akaratlanul is mosoly szökött az arcára. Minden évben ad egy esélyt az iskolának, hogy ez az év kellemesen, szenvedés és szürkeség nélkül fog eltelni. Amint viszont az épület régi stílusban épült folyosójára ért, és egyből egy tornazsák repült el feje mellett, a halvány görbület is lelohadt, a hűvös csípte ajkairól.
Felsóhajtott : - Hát újra kezdődik...
Össze foglaló a történethez ,meg minden egyéb tudnivalók :
Igazából mindenkinek, mire is számíthat ebben a történetben: Nos, nem olyan kis ciócó-micó lesz, mint az AV (fentebb van a linkje a blognak aki itt új :D ). Most viszont nem igen magára a durvaságára értem, hanem a nagyobb korosztály számára ajánlott tartalom mennyiségére. Amelyik könyv ihlette : A szürke 50 árnyalata . (de természetesen nem olyan lesz, Harry karaktere nem azonosul Chirstian I-Dont-Make-Love-I-Fuck-Hard Grey személyével. A fikció nem a könyvért hanem Harold Édes-De-Itt-Most-Nem-Lesz-Az-Ésmelleslegmindigkaos Stylesért rajong és a 1D-ért, csak épp nem egy nyálas cikk formájában, hanem egy, a valóságtól igen csak elrugaszkodott történettel.)
Nem tudom mennyi fejezetre számítsatok, az előző irományt 25 fejezetre terveztem, helyette lett... Jóval több. Ezt 50-re gondoltam ki, mert ez egy könnyebben írható, és nem olyan "nehéz alappal" bíró történet.(Persze ez képlékeny még, sőt egészen a végéig az, hisz nem tudhatom mi , hogy alakul majd, lehet ez is lesz majdnem kettőször annyi, lehet hogy fele se lesz az előzőnek, mert pocséknak érzem, és hamar lezárom) És ráadásul úgy terveztem a fejezeteket, hogy rövidebbek, jóval-jóval rövidebbek lesznek, és sűrűbben jönnek :D .
Egy gimnáziumi történésről meg azért könnyebb írni. Főleg hogy engem is egy ilyen közeg hatásai érnek nap mint nap. (persze nem a nyári szünetre értem xd ) Akármikor beleszőhetek egy velem is megtörtént cselekményt, egy zűrt, vagy egy fordulatot.Talán egy szerelmet is? Hmm ki tudja :333
Persze az hogy szerintem könnyebb, az nem jelenti azt hogy jobbat is lehet írni belőle. Szeretnék egyedit írni, nem olyan hétköznapit, de egy olyan témával indítani, ami már igen csak elcsépelt az olyan... "Mint még egy Harry fanfic" Na, ez az... És már is benne vagyok xd Ennek ellenére, szeretném, ha ez tényleg úgy mint az előző (ez nem saját vélemény :O ) , nem egy olyan sima románc lenne.
Remélem nem vállalkoztam számomra teljesíthetetlen feladatra. Nos, mi egymást mondhatnék még? Jó olvasást a további fejezetekhez <3
és egy utóirat : KOMMENTELJETEK, ÉS IRATKOZZATOK FEL, HA TETSZIK A TÖRTÉNET :D
Mindenféle, negatív, pozitív, építő kritikát elfogadok. A desingért pedig, ha valakinek túl puritán vagy egyszerű, attól bocsánatot kérek, de én azon az elven vagyok hogy "A csokoládét sem a csomagolás hanem az íze alapján választják." ;) (~ havi bölcsesség Alisontól xdd )De ha valaki felajánl egy jó kis fejlécet, azt persze nem utasítom vissza xd
