XIX. Fejezet

Sziasztok! Mélyen röstellem, hogy ennyire megvárattalak benneteket,de sok minden közbe jött, amik előbbre valóak voltak mint a blogolás. (igazából az én elveim szerint semmi sem előbbre való, de hát a világ ellen nem harcolhatok xd)  Természetesen mindig igyekeztem valamit írni, de vagy erőm nem maradt rá, vagy egyszerűen gép elé sem keveredtem. De egy kicentizett határidővel itt is van a fejezet :) s most sem volt több energiám, hogy hosszút írjak. Ne haragudjatok. Talán hozok valamit még hét közepén kárpótlásul :D Addig is, jó olvasást :D


- A rendőrkapitányságon? Mit keresel te ott? - sóhajtott megkönnyebbülten, miután a szemüveges közölte vele, hogy mi történt, és hogy hol is tartózkodik.
- I-igen... De egy kérdésem lehetne?- motyogott zavarban - Még mindig nem tudom ki vagy, ne haragudj. Nem ismerem Harry baráti köreit . - tarkóját vakargatta, ahogy megtudakolta.
- Óh, milyen buta is vagyok. Ne haragudj. Én Niall barátnője vagyok, Anne, már találkoztunk. - közölte csilingelő hangon, mire az átázottnak a szívéről egy hatalmas kő eset le.
 Valamiért féltékenység ütött fel pár pillanatra szívében , ahogy a női hangot hallgatta, de amint kiderült, hogy nem Harry pásztor órás kalandjainak egy furcsa módon lelkiismeretes szereplője faggatózik a vonalban, hatalmas kő esett le a szívéről. Kifújta a nehéz levegőt tüdejéből, és elmosolyodott, ahogy a kedves barna szemek, és sötét haj felrémlett előtte a pizzázó falai között.
- Uh, de jó. - kicsúsztak megkönnyebbülésének szavai száján, és vissza is szívta volna, ne az ékes nevetés megakadályozta.
- Harry egyik átmeneti barátnőjének gondoltál, igaz? - nem sértődötten, inkább jót szórakozva mondta, és a lány ajkaira is mosoly csúszott.
- Hát... öm... igen.- vallotta be.
 További kacaj hallatszott a vonalban, majd egy értesítés, hogy nemsokára ott lesz valaki a lányért.
Glory megkönnyebbülten sóhajtott fel, ahogy a vonal bontása után megoldódni látszik egy probléma legalább.
Elgondolkodott, hogy mostantól mi lesz. Hétfőnkénti "korrepetálás" alatt mit tegyen? Mondja anyjának, hogy nem tudták egyeztetni mégse? Vagy beszéljen a fiúval, aki iránt most tiszta gyűlöletet érez?
 Megfordult a fejében, hogy nem is kéne szólni a változásról,és lehetne egy szabad órája. De hamar elvetette az ötletet, hisz ez oly mértékű engedetlenség lenne, ami már rég nem megengedhető... Nem mintha eddig ezek nem történtek volna. De vissza kell állnia a rendes kerékvágásba.
 Egy ismételten ismerős fekete kocsi fordult be az utcán, és előtte állt meg. Ablaka lehúzódott, és döbbenetére nem Anne, vagy valaki a bandából jött érte, hanem maga Styles.
- Beszállnál végre? - morgott oly arrogánsan, hogy Glory füleit bántotta.
Egyszerűen kikapcsolt minden ami addig volt a lány fejében, és a düh eluralkodott rajta. Feje szinte füstölt, és kezeit ökölbe szorított. Szinte felszisszent a víz testén, ahogy fortyogott ereiben a szörnyű harag.
- Igen? Hogy aztán kirakj pár méterrel odébb, és továbbra is ázzak?  - bukott fel belőle. Nem tudta türtőztetni magát, ahogy közelebb lépkedett a  járműhöz, és kinyitotta, szinte felhasította azt. Most nemállt nehezére felmászni az üléshez, hisz a haragtól magasat szökkent és bevágta magát a fiú mellé.Cuppant az ülés, ahogy a csurom vizes lány helyet foglalt rajta.
 - Hey! Ez eredeti szarvasbőr volt! - csattant fel a göndör, mire a lány pokoli tűzzel szemiben fordult felé. Fogai csikorogtak, ahogy minden porcikája megfeszült.Inkább elengedte a füle mellett a csípős megjegyzést. Más papolásba kezdett.
- Hogy képzelted, hogy ott hagysz? - szólt a lány, mire a fiú csak egy kárörvendő szisszenést eresztett ki orrán. Mintha oly humoros lenne, hogy valaki órákon át ázik a hideg esőben. - Minden bizonnyal áthűltem, és azért mert te idióta módon kint hagytál. Annyiszor felhívtalak, ahányszor csak tudtalak, de te nem vetted fel. Tudod nagyon röstelltem magam, hogy nem mondtam szépeket, de egyszerűen az, hogy ilyen gyerekesen viselkedtél, nem hogy bosszúnak, büntetésnek sok volt. Tudod, nem akarom már vissza vonni az összes gondolatom és feltételezésem rólad! - köpte a lány a szavakat.
 A kocsi satu fékezett, az üres utca közepén. Glory előre szaladt az ülésből, mivel nem kötötte be magát. A fiú erősen vette és eresztette ki magából a levegőt. A kormányt szorongatta, ahogy igyekezett lecsillapodni. Egy dudáló kocsi idegesen kerülte ki az út közepén ácsorgó fekete autót. Harry lassan a lány felé fordult aki morogva tápászkodott vissza az ülésre  , és bekötötte magát.
- Csak egyszer fognád be azokat a rohadt ajkakat. Vagy én tömöm be, de azt nem köszönöd meg. - közölte, oly hűvösen, hogy talán a lányról csurgó víz is jéggé fagyott. Majd a motor elindult.
 Kivette Glory a szexuális célzást a fiú szavaiból, de már csak fáradtságból nem reagált. Bátornak érezte magát, hogy sikerült kétszer is beolvasni, de végtelen ürességet és hideget érzett belül. Aztán lassan ez átment vacogásba. A víz kivette erejét, és jeges tűkkel szurkálta kipirosodott bőrét.
 Pár kattanás szűrődött a műszerfal felől, és már is kellemesen meleg levegő fújtatott a légkondicionálóból. Sőt a kocsi beltere a rászerelt illatosító fahéjas illatától még barátságosabbá is vállt.
A lány szemei nehezedni kezdtek, de mire lecsukódott volna, ismét fékezés, szakította félbe az utat.
Harry hosszú teste félcentire sem volt, ahogy az első ülésből hátratápászkodott, és valamit előre rángatott. Mire észbe kapott a kivillanó has, és vékony szőrcsík zavarba ejtő látványától, máris egy fekete bőrdzsekit szorongatott a kezében.
- Terítsd magadra,mert még jobban meg fogsz fázni. - szólt a rekedtes hang, és a jármű már is tovaszáguldott.

A csendes , már-már meghitté vállt út után a fiú garázsában álltak meg, ami szintén nagyobb volt, mint az ő kis háza. Sok autó állt ott, amik idegenek voltak. Lehet Harry gyűjti az autókat?- futott át  gondolat az agyán, de hamar rájött, ez a barátai autója lehetnek.
 Pír öntötte el az arcát, mikor az információ, hogy az egész banda őt kereste, felbugyogott agytekervényei közül. Még csak most realizálta, igazából mi is történt. Elment a helyéről, elvitte egy fura fickó, kihallgatták, és most maga a veszekedés okozója és egyben tárgya házában van... Ismét.
 Kimerültnek és végtelenül üresnek érezte magát. Alig tudta felfogni az eseményeket, legszívesebben arra vágyott hogy aludhasson.
 Szinte élőholtként ment a fiú kíséretében.
- Oh, annyira aggódtam!Jól vagy Glory?- támadta le Anne aggodalmas tekintettel, ahogy a szőkeség öléből, aki a nappaliba a tévét nézte, kipattant. Csak a banda volt ott, és a fiúk -valószínűsíthetően- barátnői.
-I-igen. De azt hiszem most ... csak haza szeretnék menni. - motyogta, és gondolataiban már is azt tervezte, mit fog csinálni.
- Nem fogsz! - hallott a  háta mögül egy rekedtes hangot.
- Tessék? - kérdezett vissza, de ekkor megfogta a fiú erős karjaival, és vonszolni kezdte, fel az emeletre.
- Harry! Eressz el! mi a fenét művelsz?-kérdezte, ahogy a lépcsőn mentek felfelé. - Harry! Eressz el, kérlek. - a fáradtságtól könnyek gyűltek a szemébe. Otthon akart lenni, meleg ágyában, egy bögre forró teával imádkozva, hogy ne legyen beteg.
 A szobájába lökte, és azonnal becsukta mögöttük az ajtót. Szembe állt vele.. Testére tapadt a ruha, ahogy a jegesen hideg víz beborította mindenhol. A fiú közelebb lépett hozzá, és centikre állt csak meg tőle. Elhajolni igyekezett, de ő a távot túl gyorsan csökkentette. Megcsókolta, és tenyereit a nedves ruhákra tette. Az átázott anyagon keresztül még az ereket is érezhette volna, ahogy forrón lüktetnek bőre alatt. Már ez hevíteni kezdte. Nem bírt kérdezni fáradtság és kábaság vette be a lány bástyáit. Vissza csókolt. Nem ügyelt arra, hogy távol kerüljön a fiútól. Sőt, látott egy tisztán lebegő célt maga előtt. Az ölelésében elaludni. - most erre vágyott a legjobban.
 A gombok sorra pattantak el nedves blúzán, és a test, mely neki nyomódott tolni kezdte, míg egy másik helységbe nem találta magát. Neonfény vette körül, csempézett falakkal. Homokszín hideg járólap a csokoládé barna színekhez igazítva. Egy tört fehér kád, s mellette egy zuhanykabin. érezte, ahogy vágyódik a forró víz után, de nem akart a túlfűtött ölelésből sem kitörni. Elfelejtette minden dühét, csak a szenvedély lángolt, ami a mozinál is erősebben hatott a lányra. Talán a meggyengült idegei engedték , hogy ellágyuljon, s a dús ajkakra koncentráljon csak. Egyre jobban belejött a csókolózásba. Beengedte ajkai között a másik fél nyelvét, így közelebb és közelebb került.
 Lehullott róla a nedves felső, és a fiú távolodott. Nem bírta felfogni az elé táruló látványt. Harry a sötét anyagot a fején húzta át, és levéve nadrágját a meztelenség felé közeledett.
- Mit csinálsz? - kérdezte kábán a lány.
- Fürödni fogok... Veled.